Rustica Nova. The new countryside in Hungary at the turn of the millennium

Imre  Kovách

doi:10.18778/0208-600X.87.08

Autor

Imre Kovách Centre for Social Sciences, Institute of Sociology, Budapest; corresponding member, Hungarian Academy of Sciences; corresponding member Académie d’Agriculture de France

DOI:

https://doi.org/10.18778/0208-600X.87.08

Słowa kluczowe:

depesntyzacja, reforma rolna, społeczność, tradycje, hybrydyzacja, redeﬁnicja kulturowa

Abstrakt

Artykuł stanowi kompleksowe spojrzenie na złożoną transformację obszarów wiejskich na Węgrzech na przełomie tysiącleci. Postsocjalistyczna reprywatyzacja gruntów zapewniła ziemię ponad 2 milionom rodzin, ale do czasu przystąpienia do UE (2004 r.) rozwinęła się już wysoce skoncentrowana struktura dużych posiadłości. Populacja wiejska, w społeczeństwie węgierskim, nieco się zmniejszyła, ale jej odsetek pozostał wysoki na poziomie około jednej trzeciej, a wraz z mieszkańcami miast wiejskich na poziomie 50%. Pomimo zachowanych i hybrydowych struktur nastąpił zanik tradycyjnego chłopstwa, a w wyniku turystyki powstał nowy rodzaj relacji między miastem a wsią. Rozpoczęła się kulturowa reinterpretacja wsi i jej tradycji. Mimo to niekorzystne warunki społeczne nadal silniej koncentrują się na wsiach niż w miastach.

Bibliografia

Ángyán J. (2012), Föld- és birtokpolitika alulnézetből, Megyei esettanulmányok.

Ángyán J. (2014), Mi lesz veled magyar föld, mezőgazdaság, vidék?, [in:] B. Andrásfalvy, J. Ángyán, G. Márai, G. Molnár, E. Tanka (eds.), A magyar föld sorsa, Agroinform Kiadó, Budapest, pp. 101–108.

Az állami földbérleti rendszer értékeléséhez. IV. jelentés a földről. Gödöllő, http://www.kielegyenafold.hu/userﬁles/ﬁle/IV_jelentes_a_foldrol_20121215_NG_2013042 2.pdf

Borsos E., Csite A., Hella F. (1999), Rendszerváltás utáni falusi sorsforduló Ököritófülpösön, “Szociológiai Szemle”, pp. 95–119.

Csite A., Kovách I., (1995), Posztszocialista átalakulás Kelet- és Közép Európa rurális társadalmaiban, “Szociológiai Szemle”, vol. 2.

Csite A., Kovách I., (2002), Vidéki történet, [in:] I. Kovách (ed.), Hatalom és társadalmi változás. A posztszocializmus vége, Napvilág Kiadó, Budapest, pp. 219–309.

Csurgó B. (2007), Képek és képzetek a mai magyar vidékről, [in:] I. Kovách (ed.), Vidékiek és városiak, L’Harmattan – MTA PTI, Budapest, pp. 45–67.

Csurgó B. (2013), Vidéken lakni és vidéken élni, Argumentum, Budapest.

Glózer R. (2007), Falusi politikák. Közösségtanulmány. Módszertani jegyzet, Néprajzi Múzeum – PTE-BTK Kommunikáció-és Médiatudományi Tanszék, Budapest, pp. 147–160.

Granberg L., Kovách I., Tovey H. (eds.), (2001), Europe’s Green Ring, Ashgate, Aldershot–Burlington–Singapore–Sydney.

High C., Nemes G. (2007), Social Learning in LEADER: Exogenous, Endogenous and Hybrid Evaluation in Rural Development, “Sociologia Ruralis”, no. 47(2), pp. 103–119. https://doi.org/10.1111/j.1467-9523.2007.00430.x DOI: https://doi.org/10.1111/j.1467-9523.2007.00430.x

Kelemen E., Megyesi B. (2007), The Role of Collective Marketing Initiatives in the Hungarian Agriculture, “Eastern European Countryside”, no. 13(1).

Kotics J. (2007), Magyar közösségkutatás története a 20. században, [in:] É. Kovács (ed.), Közösségtanulmány. Módszertani jegyzet, Néprajzi Múzeum – PTE-BTK kommuniáció- és Médiatudomány Tanszék, pp. 23–43.

Kovách I. (1994a), The Privatization and the Future of Family Farms in East-Central Europe, “Sociologia Ruralis”, vol. 34(4), pp. 369–382. https://doi.org/10.1111/j.1467-9523.1994.tb00819.x DOI: https://doi.org/10.1111/j.1467-9523.1994.tb00819.x

Kovách I. (2001), De-peasantisation of Hungarian Rurality, [in:] L. Granberg, I. Kovách, H. Tovey (eds.), Europe’s Green Ring, Taylor & Francis, pp. 66–89. https://doi.org/10.4324/9781315255811-2 DOI: https://doi.org/10.4324/9781315255811-2

Kovách I. (2007), A múlt és jelen vidékképe. Bevezetés, [in:] I. Kovách (ed.) Vidék- és falukép a változó időben, Argumentum, Budapest, pp. 7–11.

Kovács D. (2003a), Falusi vendéglátás Magyarországon, Agroinform Kiadó, Budapest.

Kovács D. (2003b), A falusi turizmus hagyományai, Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Kovács É. (ed.), (2007), Közösségtanulmány. Módszertani jegyzet, Néprajzi Múzeum – PTE-BTK kommuniáció- és Médiatudomány.

Lányi A. (2009), Porcelán az elefántboltban. Az ökológiai politika kezdetei Magyarországon, Heti Válasz Kiadó, Budapest.

Pataki Gy., Bodorkós B., Balázs B., Bela Gy., Kelemen E., Kohlheb N. (2011), A vidékfejlesztés demokratizálásának lehetősége: részvételi akciókutatás a Mezőcsáti Kistérségben, [in:] Gy. Pataki, A. Vári (eds.), Részvétel – akció – kutatás: magyarországi tapasztalatok a részvételi-, akció- és kooperatív kutatásokból, MTA Szociológiai Kutatóintézet, Budapest, 28–51.

Starosta P. (1998), Inhabitants’ Feeling of Social Bonds with Rural and Small Town Communities in Bulgaria, Poland and Russia, [in:] L. Grandberg, I. Kovách (eds.), Actors on Changing European Countryside, Institute for Political Sciences, Budapest, pp. 104–131.

Starosta P., Draganova M. (1999), Social Identiﬁcation with Local Communities and the Globalization Process in Rural areas of Eastern Europe, [in:] Ch. Kasimis, A. Papadopoulos (eds.), Local Responses to Global Integration, Ashgate, Aldershot, pp. 133–152. https://doi.org/10.4324/9780429445736-7 DOI: https://doi.org/10.4324/9780429445736-7

Tímár J. (2007), Társadalmi nemek, aprófalu- és közösségtanulmányok, [in:] É. Kovács (ed.), Közösségtanulmány. Módszertani jegyzet, Néprajzi Múzeum – PTE-BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, Budapest–Pécs, pp. 115–133.